Nincs cím!

Üdvözletem mindenkinek! :)

Megint le vagyok amortizálódva, még jó, hogy melóban összeírtam, hogy melyik nap mit csináltam kábéra :D Annyira megy az unatkozás... Na persze nem, de azért kerítek rá időt :D

Szóval szerdán a Starbucksos helyen voltam déltől. Előtte még voltam futni, és kajálni, aztán telepumpáltam magam jó sok kávéval :D Annyira "pörgős" nap volt, hogy újra rászoktam a mahjong nevezetű játékra, és az összes szintet teljesítetettem 11-ig :D (háromszor)
Fasza amúgy 12 órát álldogálni, full unalomban. Nem is tudok sok mindent ehhez hozzáfűzni...

A nap zárásaként hajat vágtam a srácoknak. Ez megérdemel egy külön bekezdést :D Ugyanis 2 srácnak sikerült hamar levágni, hol papírvágó ollóval, hol géppel, de meg lett! Aztán jött a mi Petykónk, aki annyit rinyált nem éppen józan állapotában, hogy nyírjunk neki hajat. Szóval kapott a nyaka fölé egy téglalapot nullással :D Másnap ki lett javítva, kapott egy új menő frizkót :D

Csütörtök. Őhhhhm, kiszállítósként dolgoztam, pontosabban betanítás... Egy jamaikai srác tanított be, bár mondjuk májusban már voltam egyszer kiszállítós tréningen. Na amúgy jó volt, egy idő után már vittem ki egyedül cuccokat, a borravalókat szépen el is raktam :D Szóval nap végére boldogan énekelhettem  az alábbi dal egyik sorát:

... 20$ in my pocket ...

Ráadásként elb@sztam egy pizzát, mert csináltam egyet pluszba, és azt is hazahozhattam! :D Így kő ezt csinálni! 

Ma délre mentem dolgozni az egyik kinti részbe, mentek ám a anagy távolbanézések, felváltva a bezárással. Ugyanis ma eléggé záporos időnk volt, és minden egyes zápornál fel kell rakni az ablakokra a fa cuccot. Ezt kábé 6* eljátszottuk, élmény volt! Bár az még inkább, hogy benyomhattam egy kis pina colada smoothiet! :P Elég húzós nap volt, rá is húztam 2 órát a 8 órámra, hazafelé már csak úgy botorkáltam...

Szerintem bedagadt a lábacskám, most is csak döglök, várok a ruhámra ... HOPP KÉSZ VAN! Lejárt a szárító... time to go :D Szóval lényeg a lényeg, hogy fáradtság van, fos idő és társai. De legalább van a telefonom mahjong. És a Barna elment 3 napra. Szóval csinálunk valami bulit ennek örömére.  

Hja és megragadnám az alkalmat, hogy a blog keretein belül felköszöntsem a (most már) nagykorú "pici" húgocskámat:

BOLDOG SZÜLINAPOT KATAAAAAAAAAAA! :)

Jelentkezem valamikor, csók! :*

Jupppiiiiii! :)

NA CSÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!

Hjaj, hát nem is tudom hol kezdjem, pörögnek a napok, azt sem tudom hol hagytam abba... Valahol ott, hogy dolgozni mentem ... Az kábé 2 nappal ezelőtt, tehát szombat. Hmm... Halvány lila semmim sincs róla. Emlékkép se, semmi. Szóval a tegnapra már emlékszem! :D 

Naa várjá'. Rémlik. Mesélek! Szóval éppen mendegélek a munkába, aztán egyszer csak megjelenik ama őz (Zoli, javíts ki kérlek, ha nem az, mert nem én vagyok az utánkereső ;)). Szóval megyek éppen, erre ugye odaáll eme őz (or wtf), és toltunk legalább egy perc retinapettinget (meg is ijedtem, hogy nekem indul), aztán valami barom elijesztette :) Itt egy kép beazonosításnak:

Aztán mi volt még?! Hát. Munka. Tegnap is, ráadásul 10 órát voltam, és közelében sem a pénztárnak, de mégis csurrant-cseppent egy kis borravaló. Hmmmm :P 1 után értünk haza, és nem az ágyba indultunk rögtön, hanem még leültünk sörözni és dumálni... Aztán előkerült a vízipipa is, szóval kellemesen leoffoltuk magunkat 4-re. Na de ki nem, ha én nem alapon csak azért is kierőszakoltam magamat az ágyból reggel FÉL 8-KOR és elvonszoltam magamat futni. Az első km-t tuti csukott szemmel vittem véghez, de még élek. 

Nagy nehezen összeszedtük magunkat (konkrétan 10-ra néztem ki úgy, mint egy ember), és ingyen elfuvaroztattuk magunkat Downtownba... VÉGRE! Egy hónap kellett ahhoz, hogy eljussak :D De sikerült! :P

Először is ellátogattunk mindenféle boltba. Kábé úgy néz ki, hogy van a főutca, és úgy négyesével ismétlődik UGYANAZ. Végülis megkaparintottam egy egy dolláros sheriff-jelvényt, amiről aztán leszedtem valami védőcuccot (legalábbis én azt hittem), persze kiderült, hogy kurvára az a ragasztó, így most már csak előcsapni tudom a zsebemből és nem tudom felrakni csöcstájékba :D Mindenesetre így is kibebaszott menő vagyok:

Ezután nekiindultunk a városnak, csavarogtunk, voltunk miniboltba, ahol kurva nehezen, de találtam egy 1 üvegből álló VIZET! Micsoda öröm, b@sszameg! Aztán az unalmas "ismétlődő-boltok" között néha-néha lehetett találni igen érdekeseket is: régiség boltokat! Jó sok időbe telhetett ekkora boltnyi cuccot összekukázni, de mindenesetre nagyon izgi volt! Kedvencem eme telefon volt:

Folytatva utunkat megtaláltuk, a mennyországot: Dunkin' Donuts! :)

Ugyebár piciny resortunkban lehet Starbuckos kávét inni, de a Dunkin-os húszmilliárdszor jobb! Na meg a fánkok... Nyámmmiiiii :) Nem volt édes, se a kávé se a fánk, egészen "otthoni feelingű".

Miután jól kikávéztuk és fánkoztuk magunkat elindultunk visszafelé, de aztán valamiért nagyon húzott minket a lelkecskénk egy kis álkohóól után, így betértünk a közelben levő mexikán étterembe, és berendeltünk egy gigantikus margaritát! No, nem is kellett más, pláne 7 dolcsiért egy ekkora gömböt bepuszilni, hát azért na! Élmény! :D

Hja, útközben mármint most eszembe jutott, hogy nem meséltem a cukorkás boltokról. Tényleg minden cukor és sok, csak mint a legtöbb kaja itt Amerikában: amilyen jól néz ki kívülről, olyan szar belülről...

Na visszatérve a sztorihoz, ott tartottam, hogy bekoktéloztunk, megcsodáltuk a Wisconsin rivert is, és egye fene, ti is megcsodálhatjátok:

Zárójelben megjegyzem, hogy nem ilyen szép, tiszta trutyi, de hát kurvajó képszerkesztő vagyok :D (viccelek).

Következő haditervünk az volt, hogy veszünk tűt. Hja, útközben felcsaptam drogdílernek, aztán gondoltam akkor már veszek ajcsiba a kuncsaftoknak, a többi már elég ocsmányul néz ki. Amúgy nem, csupán magamat akarom szúrni. Még mindig nem. Az a nagy harci helyzet, hogy azt hittem megválhatok csak úgy piciny piercingemtől, hogy nem fáj a lelkecskémnek, és majd valami más pótolhatja hiányát a számban (istenem a perverz formátokat! :D), na szóval újraszúrási terveim voltak. Elmentünk a gyógyszertárba, pontosabban ez egy nagy boltban volt; először a boltban érdeklődtünk, majd a gyógyszertárban, de tuti nem vették be ezt a "piercingemet akarom újraszúrni"-sztorit, így el lettünk küldve a halál ... MERTHOGY TUTI DROGOSOK VAGYUNK! Nem mondták ki, de a pókerarc nem ment nekik túl jól! :D Aztán el lettünk küldve egy ékszeres boltba, ahol szintén szemöldök-zongorázva tessékeltek ki minket a boltból. Így hát nem maradt más hátra, mint előre, hazajöttünk.

Krisztivel elmentünk EGYET csúszni a fehér csúszdán, és tényleg csak egy volt, aztán jöttünk is. Következő program ismét mozgás volt, elvonszoltuk magunkat a golfpályák felé, így sikeresen teljesítettük a második edzést is a napon :) Igazi herok vagyunk, Kriszti! :) Utána még toltunk egy kis kétórás röpit a placcon, amivel sikeresen le is offoltam magam, mert utána már elkezdtem írni ezt a bejegyzést, de láthatjátok, hogy már több, mint egy napja írom, és majdnem hogy nincs eredménye (remélem lassan már lesz! :D).

Esti záróprogram: lengyel szülinapi-party. Eső. Szálló cigicsikk. Eltalál. Agyfasz. Szar zene. Telefoncsere. Jó zene. Szóval eképp mentek a dolgok, végülis elment, na! :) 2-kor már ágyban pizsipartyztam, és reggel mosott szarként keltem a kora fél 11-es kopogásra :D 

Ha már viszont felkeltem, voltam kajálni, netezni (blogírási tervvel, de hát még mindig itt tartok :D), aztán konkrét távolbanézési programmal töltöttem a délután nagy részét, mire fel Lillus megmentett és elmentünk barangolni. Ottan lőttük eme képet :) Ez a resort mögött található, a Wisconsin partján, a fák között talán látni is. Jobb oldalt pedig a wave pool, meg a margarita bár. Tukános hely, fuckyeah! :D

Na és akkor következzenek aaaaaa...

RANDOMSÁGOK

• hétfőn meg volt a második payday. Mint a messiást, úgy! Azt hiszem beleégett a retinámba a szám (nem a szájam!), amit ott olvastam, mert ennél több tutira nem lesz (ez ugye még a lifeguardos életemből való zseton).
• annyira sok a zsé (nem nekünk), hogy le sem állítják a motort, ha valakire várni kell
• még mindig nem váltottam ki a city cardot, pedig már mennék! csak $15
• kaptam meghívást Kanadába, de nem élek a lehetőséggel.. SAJNA! Mert mennék, csak szerintem nem engednének vissza a fejemmel :D
• trópusi esőerdő éghajaltunk van. Délelőtt zuhog, délutánra erős napsütés, párás levegővel. Nem jó, de legalább szar!
• vannak nálam szarabbul tudó emberek. Úgy megkönnyebbültem! :D
• meg van az új beosztás. Mind az 5 napon kint leszek az egyik kinti helyen, báh
• elvitt minket a biztonságis bácsi "golfkocsi-rally"-zni! :D Nagyon nagy arc!
• múlt héten beszélgettem végre nagybátyámmal, de "hááááála" a jó wifinek kábé semmi értelmeset nem tudtunk mondani. Next time!
• slusszpoén: a buli utáni hajnalban, enyhén spicces állapotban megírt beadandóm ötös lett, muhahahahaaaaaa

Semmiképp sem szeretnék Teréz Anyut játszani, vagy Jótétléleknek feltűnni, de itt aztán mindennek füle van, meg szeme. Hja és a falak is beszélnek...  Szóval csak annyit üzennék a tüzes bikáknak és hasonlóan tüzes nemmondommiknek, hogy felütötte fejét egy esetleges "bibi"... Továbbra is lehet fűvel-fával, de van pár eset, amikor nézzetek bokornak embereket, LÉCCI!  Én szóltam...

Köszöntem a figyelmet, próbálok jelentkezni legközelebb is, minél hamarabb! :D Csókoltatok mindenkit, hiányoztok (aki nem nem inge, ne ... :D). 

:*

KEEP CALM!

Ismételten értelmet nyert ez a mondat a tegnapi nap folyamán. Oh, nyugiiii nem gyulladt fel semmi, nem volt hurrikán, tornádó, sőt cunami se, nem kerültem kórházba (más se), semmi egyéb katasztrófa nem történt, vagyis DE!... 

Tegnap ugyebár ott fejeztem be, hogy szar idő, én dolgozom (ezek ugyebár egy párt alkotnak, bár kurvára nagyon remélem, hogy nem az egész nyárra való tekintettel), szóval miután jól kiblogoltam magam, visszaindultunk a szállásra, immáron MELEG időben (persze, mert hát pont mennék dolgozni), összeszedtem magam, örültem is, hogy új hét kezdődik (itt pénteken kezdődik egy új munkahét), kasszától könnyes búcsút vettem (így a borravalótól is), és mivel 4-re mentem gondoltam beraknak pizzákat gyártani. Tényleg totál nyugalomban telt az oda vezető út is; becsekkoltunk, mentünk a supervisorhoz, aztán én megindultam a pizzás részhez. Ott álltunk vagy öten...

Jön a supervisorunk és benyögi, hogy ÉN IS a telefonnál leszek ma...

A fenti fej kombinálódott, a "bazdmeg-te-ezt-nem-akarhatod"-fejjel. Eközben beszédgyakorlatot tartottam a kevésbé jól artikuláló embereknek, miközben is megmutattam, hogy kell ki ejteni a "no" alakú tagadószót:

NOOOOOOOOOOOOOOUUUUUUUUUUUUU

Szóval lábom kihordtam egy infarktust, miközben agyhúgykövet kaptam, persze ezalatt sikerült megtalálni a vércukorszintemet is két pizza (és anyázás) között. Szerencsére nem csak egyedül szoptam, társul kaptam Évit, aki szintén hasonló tüneteket produkált. 

Volt nekünk egy Alexünk, aki bár jamaikai, valamiért jófej, megmutatta a gépet, hogy hogyan tudjuk használni, megmutatott jó pár dolgot, de hát na. Azt mondta, hogy az ő első napja is kattttttasztrofális volt. És ő tud angolul. Hát most erre mit mondjak?!

Másfél óra telt el az első telefonig. Amikor megszólalt akkor elég erős halálközeli élményt éltem át, úgy vettük fel a telót, hogy szinte belesírtunk :D Évi volt az első, és felváltva terveztük a telefonfelvételt. Az én első hívásomból kábé annyit értettem, hogy " four" és "cheese"... Köszi Alex! :D 

Aztán a második és egyben első sikeres hívásomat és rendelésfelvételemet vastaps követte! :D Mintha Oscart kaptam volna vagy valami :D Utána pedig voltam akkora mázlista, hogy átküldtek egy másik helyre (ami kurva unalmas, de most felért egy Disney-landdal), így ott segédkeztem. És hamarabb haza is jöhettem, ami nem baj, sőőőőt! Örültem, mint majom a farkának! :D Elég hamar be is aludtam, és bár mára is terveztünk napozást és kirándulásos dolgokat, de hát tudjátok hogy megy ez: ha dolgozom, akkor jó az idő, amikor ráérek, akkor szar. Persze, hogy fos idő volt, most kezd el javulni, mikor mindjárt indulok melóba! :D 

Vicc...

Voltunk kajálni, most meg netezek :D Olyan izgalmas nem?! Ezt otthon is csinálhatnám :D Na mindegy. Élvezzétek ki a 35 fokot, jóóóóó??? Fuck. :D

CSÓK! :*

Bedaráltak...

a szürke hétköznapok! :D

Konkrétan nem áll másból a napom, minthogy délután 3-ra megyek dolgozni, aztán kábé fél 1-re hazaérek, netezek 1 órát, bedőlök aludni, és dél körül felkelek két bőrönddel a szemem alatt, próbálom feléleszetni magam, 2 liter kávé és kezdődik megint ...

APA KEZDŐDIK!

Na és eközben agyilag annyira leamortizálódok, hogy miközben sült krumplivá fotoszintetizálódom, egész egyszerűen óránként feleződik az IQ-m, tehát estére már "limes tart a nullábaaaaaaa"-állapotok uralkodnak (imádomamatekot -.-)

Ebből is látszik, hogy este képtelen vagyok már írni bármit is, de most megembereltem magamat, és a tervezett mini-romantikus kirándulásunkat Lillával eltoltuk (pontosabban az időjárás ellehetetlenítette a romantikázást), így homeless-ebédeltünk a kajáldában, és most itt ülök a nagy hallban, lopom a netet, és nézem, ahogy a kis milliomos csemeték Dzsekszonra táncolnak (valami idióta gyerekverseny - remélem nem szépségverseny- megy).

Az elmúlt három napban kasszáztam. Vagyis négy napban! Az első napban egy dzsámáikai lány TANÍTOTT BE... Hát ha ők ezt betanításnak veszik, akkor bekaphatják az összes ... Halvány emlékeim vannak még a teszkózásos élményeimből, azért ha én betanítottam valakit, akkor minden lóf@szt elmondtam neki, itt bezzeg... "Hát ezt nem így kellett volna" - NA ÉS MELYIK UJJAMBÓL SZOPJAM KI?! 

Ez a csaj amúgy rühelli a magyarokat, na de mindegy. Majd szánok neki is egy "Hogyan?" cikket... Muhahahaha :D Amúgy eléggé kiestek a szemei, amikor látta, hogy RoomCharges papíron 5 kibaszott dollárt kaptam borravalónak (ez azt jelenti, hogy majd a paycheckemre jön a zsé, amiből meg nem kap semmit). Majdnem 2 dolcsi még összejött kp-ban, de abból sem adtam :D Nem szemétkedésből, mert amúgy nem bunkóznék, de most mit kezdjek egy ilyennel?! Sokakkal beszéltük már, hogy vannak jófej dzsámáikaiak, de van egy pár, aki az évszázados rabszolgaságot próbálja ki rajtunk is, persze fordított verzióban. Egy ideig oké, megcsinálom ha dirigál, de azért mindennek van határa. 

"Nem vagyok hülye, csak az angolom szar!"

Aztán a következő 3 napban egy másik csajjal voltam, ő már egy fokkal jobb volt. Borravalók csurrantak-cseppentek, nem sok, de minden cent számít! A többire meg ugye ott a MasterCard...

Már 10 perce erősen gondolkodom, hogy mi történt még az elmúlt pár napban... Na mondjuk még az, hogy ismételten felcsaptam fodrásznak, már a második páciensemet készítem lassan már 4 napja! :D Ezért imádom a 110 V-ot... Mert egy töltéssel nem lehet megnyírni egy hajat. -.-"

Tudom, elég random ez az írás is, de ha valami eszembe jut, akkor muszáj írnom, mert elfelejtem :D Szóval jó is konyhán dolgozni, és még mindig jófejek a supervisorok, na mermá'hogy azért is, mert egyik nap kaptunk ingyé' STARBUCKS frapucchinot (huh ezt már lehet, hogy írtam), de tegnap is kaptam egyet (köszi Niki! :)). Volt ingyen pizza is, meg valamikor egy sajtburgert is elhozhattam. 

Őhm.. egyébiránt mi van még?! Ha szar idő, akkor épp szabadidőm van, ha jó az idő, akkor meg épp melóban rohadok... Szép egyenlet! Na de csak eljutok már végre a folyóhoz, vagy mondjuk a városba bóklászni, nemdebáááááár?!

Képek nagyon nem készültek, próbálom majd izzítani magamat! Addig is csókoltatok mindenkit, amint megtaláltam az agysejtjeim felét, nekiállok valami normálisabb bejegyzésnek. 

Továbbá nem sértődöm meg, ha életjelet kapok Tőletek Drágáim! Amennyiben fogom a netet, akkor megtalálható vagyok fészbúkon, g-talkon, net hiányában füstjelek, morzejelek, posta (nagyon vágyom ám cuki levélkére, küldhettek pénzt vagy kaját! :D ha érdekel a cím, megírom ! :D )

Tsók! :*

4 hete Ámérikában! :)

Üdvözlök minden kedves Idétévedőt/Visszatérőt! :)

Előre is bicsi-bocsi, hogy kimaradt a fél életem a napokban, de hát tudjátok milyen az itteni net: mint a mesékben... HOL VOLT? HOL NEM VOLT... És sajnos többször viselkedik a második mód alapján. Szóval ha véletlenül volt net, akkor én vagy dolgoztam, vagy próbáltam elcsípni embereket beszélgetésre, vagy mindkettő :D 

Így most fohászkodjunk a WIFI istenéhez, hogy eme poszt publikálásra kerülhessen... ÁMEN!

Kábé szombatnál járhattunk, amiről azért nem mertem írni előtte, mivel Lillusnak szerveztünk mini-meglepi-szülinapi-partyt :) Reggel 6.43-kor dörömbölt Kriszti az ajtón, hogy menjünk a WalMartos buszra, ami 7-kor megy... ESTE! Mert az a *********** nem bírt volna odaírni a mailbe egy kibaszott p/pm-et a 7 óra után. Basszameg. Így visszafeküdtünk aludni. Tehát végülis este eljutottam a Walmartba meg a dollárboltba, vettem partykellékeket, tortát, kis meglepit, és végülis a bulit is sikerült megszervezni! :) Lillus was boldog, így mi is! :) A party tovább folytatódott valahol a Dells-i erdőrengetegben, sokan leléptünk oda, természetesen én másnap 8-ra mentem dolgozni (miért is ne?!), de szerintem mindenki jól érezte magát ;)

Imádok 8-tól dolgozni buli után, mondtam már?! :D Szerencsére csak eltelt az idő, sőt elég hamar megszületett a nap beszólása Szőkétől persze... Ő ugyebár jóval később érkezett haza, és alapból délre jött melóba, én pedig meg mertem kérdezni, hogy mi volt a buliban, erre ő: "OTT VOLTÁL TE IS"

Itt abbamaradt a nagy beszélgetésünk, inkább mosogattam tovább. A nap hamar eltelt, hála a jóóóó égnek, szerencsére küldik el az embereket 8 óra után, nehogyaztánvéletlenül túl sok óránk legyen. 

HATEfő

Amikor "most ugrik a majom a vízbe" feelinggel mentem dolgozni 8-ra. Első nap KASSZÁBAN! :D Mondanom sem kell már úgy hiányzott a teszkós meló után, hogy minden sejtemmel erre vágytam. Elsőre kicsit bonyolult a gép, természetesen ehhez jár egy dzsamaikan betanító lány, aki rühelli a magyarokat (miért is ne), egy élmény volt alapjáraton az angollal szenvedni (kínaiaktól a fekákon át az indiaiakig), továbbá mire megfejtettem hogy 1 dime az 10 cent (mert hát mire való ugyebár a betanítós le(h)ányzó)... 

Végtére is jó volt nap végén látni a fejét, hogy azért kaptam borravalót, hiába volt hétfő és kevés ember és ebből a hármnegyed paycheckre megy, tehát abból semmit nem kap :D A maradék 2 dolcsiból, amit aprót kaptam abból meg nem adtam ... mert bunkó vagyok... :D 

Este wifi-nemlévén elmentünk röplabdázni, aztán pedig pancsolni az aquaparkba. Végre jó idő volt, és nem csak az esőcseppeket számolgatom szabadidőmben, yeah! :D 

Tegnap 3-ra mentem dolgozni, előtte még volt időnk Lillussal napozni, szóval elég erőteljesen megindultam a fekásodás felé, magamhoz képest már így is nigga vagyok.

A tegnapi meló eszméletlen jó volt, ugyanis nem volt senki (hja igen, ez alapjáraton szar :D), viszont kaptunk a (mint kiderült) 20 éves supervisorunktól ingyé' frapucchinot :) Hát utána rögtön jobban ment a meló! :D Amúgy eléggé szar kábé a semmit csinálni, tisztítani minden szart, de vége volt!

További randomságok:

• Barna csehünk kitalálta, hogy takarítsunk... fuckyeah
• lassan újabb payday yeaaaaaaah! :D
• tegnap voltam ingyenni, élmény! 
• még mindig rohadok a klórtól
• volt ingyen-kaja... az itteni hittérítők (ezt most kivételesen pozitív értelemben, mert szó sem volt ilyenről, viszont annyi kajtá hoztak, hogy aki itt volt az tuti nem hal meg éhen mostanság :D)
• mit szereztünk: tojást, kenyeret, pizzát, volt chilis bab "ott-enni", tej is volt, érdekes módon megmaradt :D, aztán banán, alma ... 
• kóstoltunk funnel cake-t... zsíros tészta édes szószos gyümölccsel... Garantáltan rendbe rakja az emésztést! :DDD

Majd jelentkezem, amint tudok! :) Puszilok mindenkit, legyetek jók és ne süljetek meg a 35 fokban... MINDENT TUDOK ÁM! :D  muhahahaaaaaaa

<3

Nati menni étterem. Nati menni mozi!

HEY! :)

Gondolom már nagyon hiányoltátok a bejegyzésemet, amit majdnem elsumákoltam ma is, de csak megírom, mert aztán még a végén lelkibazdmegom lesz! :D Azt meg sem én, sem a körülöttem élők nem akarják, mert akkor aztán nem bunkónap, hanem 

bunkóHÓNAP lesz... It's NOT good for U! :D 

Na hát szóval aztán... Kezdjük mondjukl a csütörtöknél! - DAY OFF 1

Az első szabadnapom, amikor végre NEM esett az eső! Így végre tudtam napozni, és végre megindultam a fekaság felé, vuhúúú!
Szóval feküdtem kábé 1 órát a napon, aztán végre ki tudtam próbálni pár kinti csúszdát is! Az első számú volt A fehér csúszda, ezen ketten mentünk Lillussal. Ez egy nagy U-alakú csúszda, de majd lefotózom Nektek, mert ez így nem megy át :D
Volt még egy csúszda, a sááárga, ami lényegében szabadesős... Baromi király! Végre adrenalin-túltengés, yeaaaaah!

Mivel a napozás egy idő után nem elégíti ki a vágyaimat, így új hobbi után néztem vala', méghozzá szkájpoztam pár emberkével, helyreállt a lelki békém, igazi ZEN-mester lettem ezek után! :D

A nagy szkájpozások viszont annyira kinyírtak, hogy le is dőltem aludni. Egyszer csak beront a Szőke, hogy akkor megyünk-e a vacsis-mozizós előre megbeszélt dologra. Volt 5 percem restartolni az agyamat, emberformát faragni és indulni. Kábé 1 óra kavarás után elindultunk öten a városba: két amcsi csajszi, a Szőke, és ketten magyarok. Elsőként is irány a Ginza of Tokyo nevezetű étterem!

Hát elég puccos egy hely, de hát első payday után vagyunk, hátnaaaaa! Persze ebből nem lesz rendszer úgy hiszem! :D Rögtön helyet kaptunk egy látványkonyhás asztalnál, ugyanis is itt minden asztalnál van egy minikonyha-sütővel, hűtővel, és előtted csinálják a kaját. Na szóval kulináris köcsögösködés mellett a retinapettingelhetünk a kajával is! :D

Én csirkés cuccot rendeltem, tobachi-san (vagy -val, foggggggalmam sincs, ez valami szósz, ami nem édes :D) Szóval a drága mester előttünk készítette el a rizses cuccot, a húsokat, és komolyan mondom felért egy minicirkusszal :D Én végülis ezt ettem:

Amúgy ez kábé másfél órás mutatvány volt, és ezután mentünk csak moziba! A 10 órási kezdést lekéstük, így mentünk a 10.35-sre. Kihasználtuk az időt, elmentünk a "Kalahari"-nak nevezett gigantikus épület másik részébe: mini vidámpark épületen belül. Szóval nagyon nagy királyságosság ám, van belül óriáskerék, meg mini vidámparkos cuccok, de leginkább kisebb játékok, 20 dolcsiért mindent ki elhet próbálni (mármint befizeted, aztán mehetsz mindenre). Volt ami ingyenes volt: bementél egy szobába, aminek pörgött az oldala, és amúgy ha már van benned pia, akkor tényleg nagy élmény kijönni a másik oldalán! :D

A filmről pedig... A Purge-t néztük, kurvajó, hogy azt sem tudtam mit jelent (ma néztem meg reggel :D). A lényeg, hogy ez egy thriller, nagyjából megértettem (szerény angoltudásommal is), bár a komolyabb monológok nem tudtak meghatni épp ezért, de a lényeget kivettem. Nézzétek meg, egész jó!

Még egy pár kép:

1-re hazaestünk, és elnéztünk még egy kis bulikába, kitáncoltuk magunkat, aztán 4-kor elmentünk aludni... A nap folyamán viszont Lillus faszán megégett a napon, már csak egy kicsit kéne sütni és jó lenne szerintem. Finom ropogós!
Na de félretéve a viccet, így kilőttük a városnézést (sosem jutunk már el ketten egyszerre valahova?! :D), és inkább aludtunk délig. Egész délután feküdtem az ágyamban és szkájpoztam. Végre tudtam ebédet csinálni, ami csirke volt zöldséggel, grrrrr!

Este aztán elmentem, futottam egyet, egészen jól esett :) Most meg már hajnali 1 van, 5 kávén vagyok ma már túl, és 6-kor legkésőbb kelni kéne, mert megyek Walmartba... Hja igen, bár beszakadt a tető, most már újra kinyitott, yeah!!! :D

Egyéb hírek:

• mindjárt elkezd szakadni az eső. félelmetes dörgések vannak kinn
• most vittek el egy jamaikai srácot a mentők...
• reggel 6-kor tojásrántottát csinálok. Szobatársak legnagyobb örömére! :D
• klotyópapírokkal alszom, mióta 8 tekercset eláztattak a csehek. Én nem adok nekik! :D
• nem maradt valami sok pénz az első paycheckből
• Petykónak ismét levágtam a haját. Körömolló helyett végre hajvágóval!
• 1 óra napozás = fél flakon bőrnyugtató krémmel (és rohadtul fáj!)
• utolsó szabadnapom, bűűűű :(
• lassan érik egy lebaszós levél megírása... Nem úgy mennek a dolgok, ahogy az meg lett ígérve...

És végül egy partyfotó valamelyik estéről... Hát kábé ennyien bulizunk mi így együtt :)

Köszönet a képért Flórinak! :)

Aki először megtalál, vendégem egy sörre! :D 

Kisses'n'Hugs...

Randomságosság - 5 nap történései

Na csáááááááááááááááááááááááááááááá!

(Mesi ezt most tudom, hogy hallod, ahogy mondom! :D )

Szóval üdvözletem mindenkinek, még élek, bár elég erős gyilkossági hajlamaim vannak saját magam ellen, de még túléltem magamat! Próbálom összeszedni a maradék agysejtjeimet, hátha tudnak generálni 1-2 emlékképet az elmúlt napról. Nahát szóval akkor...

Igazából azért nem akartam írni pár napig (vasárnap-hétfő), mert gondolom nem izgalmas azt olvasni, hogy megsütöttem 20 hamburgert minden órában. 

"Először is teszek egy kis folyékony vajat a sütőlapra, aztán reájabaszom a húst, átsütöm (igazi eredeti husika), eztán meg sütővasra dobom, rányomok fél liter worchester szószt, agyonfűszerezem (mert így nagyon ámérikánis), közben előkészítem a salit, rá egy szelet paradicsom, hagyma, savanyú ubi, és a két hamburger zsemle(fél) [ez értelmes ez a szó?! :D)."

Gondolom minden álmotok ilyesmiket olvasgatni, szóval ezért nem írtam azokban a napokban. Amit viszont megtudnék említeni az az, hogy mikor 8-ra mentem doglozni (tehát lényegében "nyitom" a konyhát), akkor ott volt az egyik "legjobbfejebb" supervisorunk Chelsea. Tényleg van különbség, és nem is kicsi az otthoni és itteni főnök-beosztott kapcsolat között. Otthon miva'? Te vagy a paraszt, dolgozzá', le sem vagy szarva, tisztelet a kivételnek. Itt meg beáll melléd mosogatni, vagy kaját csinálni, ha sok a rendelés. Közben elbeszélgettek, mintha mindketten fuckin' tukán-görlök lennétek, pedig aztán nem!

A másik pozitív az kedden  mutatkozott meg. Az amcsi filmekből tudhatjuk, hogy "ezek" imádják a meetingeket. Orrba-szájba, nekünk is kéthetente lesz, már volt egy, és most volt kedden egy személyes meeting. Konkrétan arról van szó, hogy "háv ár jú duin?' és társai, hogy tetszik a meló, hol dolgoznál, hol nem dolgoznál; kivel dolgoznál, kit sütnél meg, ha vele kéne dolgoznod; mikor szeretnél day offot; és a plusz: szeretnél-e utazgatni még a meló közben, és hát perszehogy IGEN! Mesivel és Krisztivel kértünk együtt szabadnapokat, amit bár most még nem kaptunk meg (gondolom már kész volt a beosztás), viszont arra figyeltek, hogyha már "utaztam Teszkóban", akkor kipróbálnám magam kasszásként (na meg kaszásként is már, annyira emberundorom volt az elmúlt napokban). Szóval jövő héten négyszer is mehetek kasszázni, hátha gyűjtök egy kis borravalót! :P

Na igen, a borravaló úgy működik mint a filmekben, hogy a pénztár előtt van egy "tip box", amibe bele lehet dobálni a DOLLÁROKAT (há' nehogymá' centekkel legyen kiszúrva a szemünk :D). Így kéne megkeresni az itteni költenivalónkat.

Aztán közben a szálláson is történnek ám a dolgok. Ugyebár emberundorom volt legalább 90 órán át. De olyan szinten, hogy kábé 4 embert bírtam elviselni belül is mosolyogva, a többinek meg lehet, hogy igényeltem retúrn jegyet is "melegebb éghajlatra". Van ilyen, persze, hogy van. Pláne, mikor úgy érek haza, hogy Lillus hozzámszegezi a kérdést: "Neked volt egy feka átalakítód?". Egyre emlékeztem, igen, az a táskámban van... "Hjaaaa, mert a Szőke felrobbantott valami feketét". Itt valahogy elkezdtek összekapcsolódni agysejtjeim és nagy nehézségek árán eljutottam a kívánt információig: PERSZE, HOGY AZ ÉN KIKÚRT ÁTALAKÍTÓM VOLT AZ! Na persze nem az új, hanem az Apu-féle összeeszkábált cucc, ami ugyebár a 110V-ból 220-at varázsol. És persze, hogy ezt meg a nedves fürdőben kell dugdosni (nem akarom megtudni hova), és csodálkozni is kell, ha robbanik. Hát najólvanmá' (zárójelben megjegyezném, hogy nem értem minek van szájuk ... TUDJÁTOK... KÉRDEZNI... Ezek tudnak olyat is?!)

Egyéb hírek, kapcsolódva a "Hogyan utáltassuk meg magunkat a szobatársainkkal - cseh módra" cikkünkhöz:

- Vegyél egy új seprenyőt, mert az előző "diszkászting volt" és fizettesd ki a többiekkel

- se helló, se szia, se bazdmeg... csak szimplán bazdle a jónépet, hogy bár kitakarított, de ez neked nem volt olyan minőségi, mint amit megszoktál. 

- "Megbeszéltem a többiekkel is, és EGYETÉRTETTÜNK abban, hogyha valaki elmosogat az RÖGTÖN törölgessen is el... Ez nem jelent ugye problémát neked?!" - részlet abból a dialógusból, amit azután intézett hozzám Barna, miután leégettem testem 90%-át (hazudok, de ez így viccesebb :D), konkrétan sírógörcs volt rajtam, és úgy mindenkit elküldtem már a halál faszára. Ezután persze szintén szemöldök-zongorázva kell kiviharzani a szobából

- Szabadnap lévén szintén elég erősen ajánlatos felkelni 8-kor (buli utáni nap), és elkezdeni RÁNTOTTÁT gyártani, kora reggel. BAZZEG. - sad, but true.... és ma reggel!

Na és akkor még mi történtek:

Tegnap borzasztóan ébredtem, ugyanis szörnyű álmom volt. Nem valami jó arra ébredni, hogy egy igen közeli családtag elmurderelt... Amúgy is csapzott volt aztán a nap, és bár 'csak' 10-kor kezdtem, eléggé rottyon voltam. Így aztán meg sem lepődöm, hogy balfaszkodtam. Sütni kellett valamit, én meg beleejtettem valami vasat az olajba. Fogtam a csipeszt, hogy majd kiszedem, de megcsúszott és újra beleesett a vas, így szépen rám fröccsent egy adagocska. Olyan jót bazdmegoltam, ledobtam a kesztyűt, rögtön víz alá dugtam a kezem, aztán a supervisor meg jött rögtön, hogy irány az elsősegély.

Így aztán délután 4 előtt ott üldögéltem, kábé a könnyem is kifolyt, bár nem tudom mitől (hja de: fáradtság, lelkibazdmeg és társai), kaptam kenőcsöt, felvették az adataimat, aztán megkérdezték, maradnék-e még, én meg perszehogynem! Így megléphettem. 

Amúgy pedig szeretném megköszönni a pátyolgatást pár emberkének, rögtön felajánlottak kenőcsöket, sprayket, amit ki is használtam persze, és örömmel jelenthetem, hogy nem fáj már a kezem! :) Szóval még egyszer köszönöm! :* 

Esti programként így be tudtam játszani egy shoppingot... és hogy miből?! HÁT AZ ELSŐ FIZETÉSEMBŐŐŐŐŐL!

Na igen, hétfőn volt az első payday, kaptunk egy szép kis csekket, az alábbi képpel illusztrálnám magamat. Ez már az az állapot, miután láttam a számokat... Aztán hogy mi is van az arcomra írva, azt rátok bízom! :D 

Szóval így történt meg az az eset, hogy ismételten elverhettem jó pár dolcsit. De a shoppingolás mikéntje is megér egy sztorit!

... történt Krisztus után 2013 június havának 11. napján, Budapesttől majdnem 8000 km-re levő Wisconsin állambeli Wisconsin Dellsben található Chula Vista Resortban... A mi "Úristennnőnk" úgy vélekedett vala, hogy eme 150 csodálatosan internesönöl diáknak heti háromszor biztosít buszt a már említett városka helyi Teszkójába. A busz fizikai paramétereit nézve, és minimális matektudásat tekintve kiszámítható, hogy 3 hetente juthat be a diák a WalMartba, hogy némi táplálékot vegyen magához PERSZE nem ingyé'. Így szegény gyerök, ha nem akar éhen halni nyár végéig muszáj, hogy taxizzon. 

Szóval a sztori ott folytatódik vala, hogy elkezdtek gyűlni az emberek. Én még benne voltam az első 15-ben, mert örülök, ha heti egyszer véletlenül bejutok a városba, köszönhetően a jó kis beosztásnak. Végtére is a 18.30-kor induló buszra a 15 helyett 43 ember várakozott... 

Aztán megjött a busz. És 43 ember megrohamozta azt a kis szart... Kívülről tényleg totálisan szánalmasnak tűnhettünk, mint akik az életükért futnak. És hát nem jutottam fel. Pontosabban feljutottam, de állni nem lehet, padlóra ülni sem, így leszállítódtam.

Végülis fél óra várakozás és némi szervezőképesség megcsillogtatása után szereztünk 2 taxit, amivel el tudtunk menni és végre be tudtunk vásárolni. 

Személy szerint leginkább kaját vettem, na jó egy vodka is befigyelt (7 dollárért ingyé' van!), és vettem még egy zászlót, ami nagyobb, mint a másik, és amerikás poharat is... Királyságosság! :)

Az este végül egy kellemes szlovák-estnek induló partyval záródott, ami a végére elég internesönöl lett, megfűszerezve egy kis jamaikai soft pornóval, sok-sok piával, beszélgetéssel és némi hip hop zenével a végén. 

Most pedig kezdetét veszi a 3 napos "szabadságolásom", ha már a buli után sikeresen megírtam a beadandómat, és szinte nincs is dolgom. Remélhetőleg az égiek meghallgatják imáimat, és kapok egy kis napsütést valamelyik nap, hogy megpróbálkozzam ismételten fekává válni, továbbá holnap esedékes egy vacsi és mozizás a FŐNÖKökkel, pénteken romantikus randevú Lillussal Wisconsin Dellsben, és a többit meg még meglátjuk!

Hiányoztok ám nagyon, továbbra is várom az írásos megnyilvánulásotokat! Csók! :*

HOGYAN aquaparkozz?! - American style

Hogyan aquaparkozz?! – American style

A most következő részben megpróbálom illusztrálni az utóbbi két hétben látottakat/átélteket, és próbálom úgy tálalni, hogy ténylegesen átlássátok, mi folyik itt. Mint tudjuk, csak klóros víz. Most lehet ám visszasírni a jó kis magyar termálfürdőket, amikor áztatod magad, és amúgy hatása is van, nem csak rohasztod magad a klórban, vagy esetleg másban, de erről majd később!

Hozzávalók

Nagyjából a semmi közepére épített, hurrikánokkal és szar idővel megáldott helyszínnel rendelkező, külső és belső fürdőt is tartalmazó aquapark USA-ban; internesönöl közeg mind a dolgozók, mind a vendégek részéről; sok gyerek; sok pénz; sok akcentus.

Elkészítés – random

•            Nyitás előtt 5 perccel már toporogj egy kis fecskében, hogy amikor kinyitják a kapukat már rohanhass is csúszdázni
•             30 évesen, kigyúrva, kihúzva mássz fel a legmagasabb toronyba csúszás céljából. Aztán nézz le és zsugorodj mindenhol 5 centire, mert nem mersz lecsúszni. Fél óra és több tucat (leginkább óvodás) lecsúszása után vedd a bátorságot, hogy kitaláld, hogyan is ülsz le a csúszdára. Fohászkodj az összes görög istenhez, foglald imába az összes felmenőd nevét, és mikor már egy bölcsis is felnőttebbnek néz ki melletted fogd be az orrod és csússz le a csúszdán. Persze mikor már leértél veregesd meg a vállad, hogy mekkora királyságosság vagy! (egyéni tapasztalat egy lifeguardos naplójából ;))
•            Lehetőleg egy egész falka gyereked legyen (vagy lopjál párat a barátaidtól) és velük együtt gyere mindenhova. Mivel nincs pórázod ezért üvöltözd végig az egész aquaparkot, majd tág szemekkel vedd célba a sodró medencét és próbálj mindegyik „görcsödnek” szerezni egy úszógumit.
•            Ha már csak egyre (max kettőre) redukáltad a gyermekek számát (amiből valószínűleg legalább 1 a tied, de lehet, hogy kettő), irány a bébimedence!
•       Legfontosabb: ÉREZD MAGAD JÓL! A gyerekség ne érdekeljen. Már fél éves kortól csúszdástasd meg. Ha egyedül nem megy (mert szegény pára még ülni sem bír magától), akkor csússz le vele. Picit megfulladt közben? Oh, semmi baj, nevess vele rajta, irány az újabb kör!
•       Mindenképpen adj rá egy mentőmellényt (ami természetesen ingyenes). Szegény gyerek rosszabb állapotban van, mint egy „keljfeljancsi”: magától nem bír felkelni. Lehetőleg plusz kilókkal teleaggasztott gyerekre pakold rá a mentőmellényt, aki javarészt gurulva tud csak közlekedni a csúszda közelében, a vízben meg kapálózik, mint egy partra vetett bálna. Már ha nem fejjel lefelé van belekúrva a vízben.
•           Micsoda lila szájfénye van a lányodnak! De miért van a fiadnak is?! – gondolhatja a szomszéd Magdika, mikor rápillant a gyerekedre.
•           Vacog a gyerek? – Elő az Ájfónnal és készíts egy újfajta mixet sms-hangnak!
•           Sose érdekeljen habkönnyű bálna tested. Te is nyugodtan vetődj a gyerekkel együtt a csúszdán!
•           Ugyanebben a testben még könnyebben mented meg a gyerekedet: ha esetleg fulladozna a vízben, csak csattanj bele, bizisten’ az összes víz kiszalad a medencéből
•            Szarasd bele a vízbe a gyereket. Majd a medence széléről nézd végig, ahogy a lifeguard kihalássza az úszkáló szargombócokat (már ha nem szűrni kell) – megtörtént eset alapján (a fent szerepelő lifeguard nem a blogíró személye!)
•           Passzold le a gyerekeket. Nem sikerült? Hát vidd így is a pezsgőmedencébe. Ami persze forró. 6 éven aluliak kitiltva, 6-12 között felnőtt felügyelettel. Amint megkérdezik hány éves a bébid, vágd rá, hogy 6! Amint megkérdik a gyerekedet és ő rávágja, hogy „Mami gye én öty vatyok”, csak mereszgesd a szemeidet, és próbáld a szemgödrödben tartani.
•           Ha sikerült lepasszolni a gyereket és van mit himbilimbiztetni a lábaid között, akkor szintén keresd fel a forró pezsgőmedencét.
•       Rinyáld ki a pezsgő bekapcsolását. Aztán verd bele a farkad. Többszörös felszólítás után is csinálj úgy, mintha nem tudnád, vagy nem értenéd mit akarnak tőled. Amint supervisor jön a közeledbe viselkedj kimérten és felsőbbrendűen. Amint eltűnik folytasd az ürítést (sajnos ez is megtörtént eset)

No ebbe a posztba ennyi fért, így aquaparkozzatok American style-ban! :D

Mostanság

Ismételten csodálatos szar időre ébredhettünk a Wisconsin állambeli Wisconsin Dells külvárosától nem messze található „ahol a madár sem jár” Resortból.

Tegnap volt az első olyan day off-om, amikor azt csinálhattam volna, amit szeretnék, de köszönhetően a balfasz műszaki „szakembereknek”, életjelet sem bírok küldeni, pedig aztán csak egyszer szeretném kilelkibazdmegolni magamat a családdal és a drágalátos barátaimmal, de hát még ez sem megy :D Nem mellesleg pedig az idő is csak kora délutánig volt kegyes hozzánk, így ha már lemaradtam a városnézésről (nem volt már hely a taxiban), inkább maradtam a netnélküli laundryban és néztem ki a fejemből. Amúgy eszméletlen kényelmes ágyak vannak itt, megpróbálkoztam egy kis alvással is, ami végülis egy „árammal kezelt disznóéhoz” volt hasonló, annyiszor rángatóztam mindenféle neszre. Persze eközben a mosógépek laza kis dubstepet toltak, „biztos ami biztos alapon el ne aludjak”.

Aztán hogy kronologikusan is visszafelé haladjak, akkor ismét ugrunk az időben: délelőtt sikerült elmászni a WalMartba, persze taxival és perszehogy nem az occsó 7 dollárossal, hanem 15 dolcsiért. Mindenhonnan 7 dolcsi, csak CV Resortból nem. Na de a lényeg, hogy nem fogok éhen halni csütörtökig, ugyanis akkor tudok a legközelebb elmenni boltba.

Visszaérvén elkezdtünk net után kutatni.

•  Dekkolás a mosodában 1 óra, pipa!
• háromszor meglátogatni a HR-esünket, pipa! 
• Elmenni a Crashbe szintén netért, pipa!

És persze, hogy sehol nem volt. Mondjuk nagyon erőltették itt a „VENDÉGÉRT MINDENT”-dumát, szóval reméltük, ha már értünk nem is, de a drágalátos vendégért mindent megtesznek és összehoznak valamit. Aztán ha már ennyire belemerültünk a nagy semmibe, hát elmentünk 4D-s mozizni Zsófival. Állati volt, persze az utáni levő kissé hányingeres részt kihagynám, de azt hiszem ez amolyan szuvenyír.

Végülis említhetek egy kis pozitívumot is ennek a nettelenségnek, ugyanis tudtam csinálni fotókat a hotelben, élvezzétek (pontosabban élveznétek, ha hoztam volna kábelt a telómhoz… Na majd holnap :D

Ugrás előre az időben, ismét az áramtól rángatózó disznó képe elevenedjen meg bennetek, amikor is felpattantam és elindultam szobára (kackac, nagyon vicces vagyok ma is). És lássatok csodát! OTT VOLT NET!

Mondjuk (hogy nőies is legyek máma) baszhattam az egészet, mert senki érdemleges nem támborgott a net világában hajnali 1-2 körül. Soha többet nem ígérem, hogy szkájpozunk. Írok itt, válaszoltok, ha van kedvetek/erőtök, aztán ha úgy alakul és egy időben és dimenzióban tartózkodunk az internet eme csodás világában, hát akkor majd folytatunk némi érdemleges diskurálást.

Így a nagy érdeklődéssmentességre való tekintettel elvontattam magamat futni. Egy hét kihagyás után, yeaaaaaah, fuckin’ HERO vagyok :D Sőt, hogy megnyugtassam lelkecském minden egyes zugát, hát táncoltam is másfél órát. Na ez azért ez a feeling: AMERIKÁBAN HIP HOPOZNI! <3

(azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy VOLT egy táncolós cipőm. Szinte még újszerű állapotban, tényleg alig egy éve volt meg, de 1 óra beton és kilyukadás állapot előtti állapotok uralkodnak! :D)

A nap maradék idejében fetrengtem az ágyamban és hamar bealudtam. És most megint itt ülök a laundryban és fohászkodom a WájFáj istenéhez, de kurvára nagyon nem akar meghallani. Szóval amint lesz netem, azt észreveszitek, mert addigra már pont ezt a sor olvassátok ;D

Csókoltatok mindenkit, egyetek sok túró rudit a nevemben, igyatok páleszt, és ha eléri a 20 fokot a Balcsi, akkor pancsoljatok egy sort helyettem is! :*

Tukán-bébi, again!

Heyho! :)

Ismételten üdvözletem mindenkinek, ma már harmadszorra zaklathatom meg a nyugodt lelkivilágotokat, tehát előre is elnézéseteket kérem, hogyha lecsúsznátok lelketek legmélyebb pöcegödrébe. Ott találkozunk! :D

Ma végre eltelt az utolsó lifeguardos napom, és azt elmondhatom róla, hogy tettek róla, hogy meg is utáljam véglegesen :D Na jó, nem utálat vagy valami, de azért tényleg örömkönnyeket morzsolok el most... Muhahahahaaa

Na mik is történtek máma?!

•  végre tudtam beszélni Anyuval! :) És neki is tetszik a blog, szóval köszi Mámmá, hogy olvasod, puszi! :*
• tegnapi történés még, de sikerült elcserélnem az egyik leányzó M-es pulcsiját, az "én" S-esemre...
• ma irtó idegesítőek voltak a gyerekek... Persze, hogy mindegyik agyon fröcskölt vízzel én meg már a (fagy)halálomon voltam
• már épp zártunk, mikor a "Temple" nevezetű helyen sétálgattam fel-alá szorgalmasan, amikor is az egyik gyerek elkezdte rám irányítani az egyik locsolót... Persze, hogy idegbeteg lettem, aztán szépen el is fütyültem neki a Magyar népmeséket, majd miután felfogta gyököcském, hogy zárunk csak lemászott. Na szóval ezek nem fognak hiányozni.
• persze a végét ennél jobban nem is lehetett volna elhúzni, de végleg vége

Őhhhhm, egyébiránt szabadnapom van pénteken, szóval próbálom kihasználni, pihizni, elmenni bevásárolni, és a nagy fogadtatásra való tekintettel esélyes egy "Hogyan?" poszt is :D 

Jó éjszakát, illetve jó reggelt evribádi! :*

HOGYAN utáltasd meg magad a szobatársaiddal? - cseh módra

Sziasztok ismételten! :)

Mint már az előző posztomban említettem, a sok álldogálás eredményeként megszállt az ihlet, ezért rengeteg minden cikázott agyacskámban, így hát gondoltam nem pusztítom, hanem beleerőltetem valami "jobba". Így született meg a gondolat, hogy elindítok egy "Hogyan...?" rovatot (ezt is tehetném macskakörömbe, de az már túl sok). Lényeg a lényeg, hogy az itteni, tehát USA-beli élményeimen alapulna, megtörtént események szerint és próbálnám megfejteni, hogy HOGYAN történnek a dolgok itten :P

Hozzávalók

Elsősorban is szükségeltetik hozzá egy retro szoba, két emeletes franciaággyal, továbbá két eszméletlenül jófej magyar lány (ezek lennénk mi és a jófejségünket meg sem lehet kérdőjeleni! :D), és persze szükségeltetik hozzá 2 erősen cseh lány is. Mindezt fűszerezzük meg 3 és fél hónapnyi összezárással.

dö kérdés iz: HOGYAN utáltasd meg magad a szobatársaiddal? - cseh módra

Elkészítés

• feküdj le korán és amikor a magyar csajok CSENDBEN, SUTTOGVA beszélgetnek, kezdj egy sípolni, aztán nyögdécselj úgy, mintha... találjátok ki mint gondoltam ide
• kelj korán, hiába kell 10-re, esetleg csak délután 4-re menned dolgozni
• ahogy felkelsz tépd fel a függönyt és üdvözöld a madarakat cseh nyelven
• ezzel egyidőben nyisd ki az ablakot és este elég erősen csodálkozz rá, hogy miért van hideg a szobában
• folytatva a reggeli készülődést ne felejts el véletlenül se halkan beszélni, max hangerőn trécseld meg a szintén cseh szobatársaddal, hogy hogyan fingik a pók a sarokban
• a reggeli teádat most készítsd el, és arra az egyetlen főzőrácsara tedd, ami kattog
• csapd fel a hűtőt, hagyd nyitva 5 percig, hogy a magyar lányok is tudjanak fotoszintetizálni és élvezzék az ételválasztásodat
• majd miután kiválasztottad a megfelelő eledelt, csapd be a hűtőajtót, mintha a klotyón végeztél volna
• közben folytasd a reggeli mondókádat, foglald el az egész asztalt, amit végülis ki is sajátítasz egész itt-tartózkodásodra
• mikor elhagyod a szobát csapd be istenesen az ajtót, hogy biztosan meggyőzödj arról, a magyar lányok is ébren vannak

• lépj be az ajtón és jegyezd meg milyen büdös van (tojásrántottát gyártott a vörös magyar egyed)
• amint észleled, hogy a szobatársaidnak szabadnapja van, jegyezd meg, hogy te a szabadnapodat takarításra használtad és közben zongorázz a szemöldököddel, utalva is erre, hogy milyen "diszkászting" minden
• hajtogasd minden ruhát az élére, a bugyikat is persze! (NAGYIBUGYIK FOREVŐR)
• minden kajából kérj egy kicsit
• ha nem adnak akkor is vegyél belőle, persze akkor már ne csak egy kicsit!
• próbálj diskurálni a magyar lányokkal, persze akkor is, amikor mondjuk aludnának
• érj haza dél előtt 5 perccel, kiáltsd el magad, hogy "mindjárt dél" és tépd fel a függönyöket (mai eset)
• emlékeztesd rá a lányokat, hogy minden egyes főzés után takarítsák le a főzőlapot, ezután pedig jelentsd ki, hogy nem akarsz az anyukájuk lenni
• nyugodtan oltsad a magyarokat... Persze arra ne emlékezz, hogy a szőke beszéli a szlovákot, tehát ért valamennyit csehül, a vörös egyed meg jártas valamennyire az oroszban, tehát amikor véletlenül leejti az ágyról a nagy partypoharát, és odabököd, hogy "ugye le fog jönni érte vazze", akkor azt kilogikázza a "kis" nyelvismeretével, és inkább visszamászik pohár nélkül
•  miután elkészül egy adag kaja és szimplán csak le van öblítve és úgy berakva a mosogatóba, mereszgesd a szemed, miközben a magyarok által NEM takarított szőnyegen fekszel.
• bár rinyálsz a hidegért, kezd el szidni csehül azt, aki elindította a fűtést (persze szintén elfelejtve, hogy a magyarok értik ezt)
• foglald be a hűtőt és a közös polcokat a saját kajáddal. véletlenül se kérdezd meg, hogy odateheted-e és véletlenül se érdekeljen, hogy a többi hova kerül
• igyál minden nap sört és egyél sok húst

Na ennyire futotta, azt hiszem megosztottam minden izgalmas információt. Ha nem, majd készítek egy második részt is. Tehát ÍGY utáltassuk meg magunkat a szobatársainkkal cseh módra! :D

Ui.: költözni akarunk, ugye nem kérdés?!

Utolsó OC

Az utolsó bejegyzéstől folytatván szépen kiszkájpoltam magam, jól esett a kis lelkecskémnek ennyi lelkibazdmegolás után. Az este emlékeim szerint elég pihenősen telt, végre meg tudtam nézni egy filmet és végre hamar (éjfélkor) ágyba kerültem...

Na és akkor az utolsó OC kielemzése következzen. Viszonylag könnyű kelés után elindultunk a srácokkal az aquaparkba. A hőmérséklet 12-13 fok körül mozgott, az  időjárás esős, szeles... Persze az én hajam még mindig tart! :D 
Szóval boldogan konstatáltuk, hogy most aztán 'bizisten' nem fogjuk kinyitni a külső részt... Hát persze hogy DE! Mert jön 300 gyerek. Aha, jó. Szerencsére belül kezdtem, de 12 előtt eljött az idő, hogy kirángassam magam. Ugyebár, mint már láttátok, a mi kis rucink egy harmatvékony fehér felsőből és egy kis piros rövidnadrágból. Az én saját hosszú gatyámat-pulcsimat persze nem vehetem fel, mert az nem Chulás (csulát akartok?! Tehetünk róla...). Szépen kikönyörögtem az egyik főemberkétől a felsőjét, amit el is magyarázott, hogy hova rakott, de amikor beértem a bréking-rúmba, hát persze hogy nem találtam. Így felkaptam egyet, ami Ádámé volt, mint kiderült, szóval innen is köszi még egyszer! :)

Hát akkor induljunk neki a 3 órás procedúrának. Konkrétan kijött 30 gyerek az ESŐBE, HIDEGBE! Lila szájjal, libabőrösen rohangáltak, a tanárok meg persze melegítőben terelgették csibéiket. Aztán egyszer csak eltűntek, gondolom mentek haza. Ez volt egykor... És mi ott álltunk ESŐBEN? HIDEGBEN egy lóf@szban és néztük a semmit. Komolyan mondom, ha most sem létesítek komolyabb kapcsolatot Tüdő Gyuszival, akkor tényleg soha! FUCK.

Aztán mire bekerültem a belső részre és a 20 perces ebédszünetemre, addigra már a lábamról kaparásztam a jégkockákat az italomba. Gratulálok minden sültkrumpli IQ-val egyenlő, vagy éppen el nem érő, agyhalott amerikainak, aki szerint normális, ha nyitva tartunk 20-30 embernek kinn. Na de túléltem, nem rinyálok!

4-től kaptam két csajszit, mondhatni betanításra, de ezt elég erős szónak érzem, az én angoltudásomat illetően, így csak azt mondom, hogy kaptam 2 emberkét, akikkel együtt jártam az utolsó óráimat. Az egyik csaj magyar volt, vele VALAHOGY megértettem magam ... Na de a másik: SKÓT, bassza meg!
Nyugtassatok meg, hogy a skótok nem angolul beszélnek, lécccccccccccccci! Ha eddig említettem volna azt, hogy nem értem a niggákat, felejtsétek el! A skótok tuti nem angolul beszélnek! :D Amikor hozzámszólt, próbáltam legalább egy "the"-t kivenni, de nem ment :D Komolyan nem értem. 

Fél 10-kor már otthon voltunk, gyorsan megejtettem egy szkájpot Apuval, aztán egyszercsak bejött egy biztonságis "bácsi", mivelhogy volt egy buli, ami kicsit kicsapta a biztosítékot, ezért 11-kor zárni akarják a mosodát. Hát egy az, hogy kapják be, mert egész nap dolgozom és akkor legalább egy kis netezést hadd engedjek meg magamnak, a másik pedig, hogy mosni is kéne... Na de ez a srác marha cukker volt, odajött mögém, aztán mondom neki, hogy "Ő az apám", erre bevigyorgott a kamerába, meg integett Apámnak. Remélem örülsz Papci, hogy egy igazi original amcsi biztonsági bácsi vigyáz ránk :D Be se zárta a laundryt, hát mer' femilivel lehet társalogni. KÚL!

Az este folyamán még megejtettünk egy kisebb b-day partyt Zsófinak, még egyszer boldog szülcsinapcsit! :)

Az éjszaka pedig javarészt mivel mással, ha nem alvással telt volna... De a reggel hagyott némi kívánnivalót maga után, ezért is döntöttem úgy, hogy indítok egy kis "rovatot" a blog keretein belül... Annyira megszállt az ihlet a tegnapi nap folyamán, hogy írni fogok... Várjátok türelemmel. Csókoltatok mindenkit! :*

FUCKFUCKFUCK

Üdvözletem mindenkinek szerény, jelenleg netnélküli, őszies időjárású és kellemetlen főnökökkel és HR-esekkel teli Chula Vistából. Az utóbbi pár nap (igazából már fingom sincs hány) eléggé sűrűnek tekinthető, ezért sem tudta életjelet adni. De mindenkit megnyugtathatok, hogy a pulzusom rendben van, bár mostanság jó néhányszor felpörgetik egyes ***** emberek… Egyszóval helyre teszik a bioritmusát az ember lányának, nem abba fogok belehalni, hogy szimpla, unalmas hétköznapjaimat élem. Milyen megnyugtató!

Ma egy picit rinyabloggá változunk, tehát aki az élet napos oldaláról szeretne olvasni, az fáradjon át a facebook.com nevezetű oldalra, és nézze a csápoló, tökéletes ismerőseit (mert ugye mindenkinek van ilyen, mint tudjuk). Akik maradnak velem, azok meg kapcsolják be a biztonsági övet, vagyis inkább készítsetek be valami rágcsát… Én figyelek a vércukrotokra, ne aggódjatok :D

Szóval az első nap, mikor nem írtam, az úgy kábé3 napja lehetett. Emlékeim szerint beígértem egy pancsolást, napozással egybekötve, de az ég se akarta, hogy fekává nőjem ki magam még júniusban, így aztán még mindig egy rasszhoz tartozunk drága Olvasóim :D Mindenesetre legalább volt időnk megfőzni itteni első, OTTHONInak mondható ebédet. Csirke rizsával, salátával, desszertként eper csokiszósszal leöntve, grrr (csak hogy kulináris köcsögösködjek picikét).

Délután 4-kor kezdtem, egész hamar elment a nap, és este drága szobatársam azzal várt, hogy szerzett fuvart és végre tudunk tolni egy „PARTY IN THE USA”-t. Nem kellett sokat győzködni, másfél óránk volt elkészülni, aztán „el is lettünk szállítódva” Wisconsin Dellsbe, ahol pedig egy WETT nevezetű szórakozóhelyet vettünk célba. Nekem amúgy semmibe nem került az este, de azért 10$ a beugró, és gondolom a piák is valahol itt kezdődnek, de hát jókor lenni-jó helyen… Ez a kulcs! :D

Mint a filmekben: jó nagy hely, jó sok ember. Az első 5 percben megtalált egy csapat feka, az egyik elkezdte mondogatni, hogy milyen szép vagyok és hogy MÉG SOSEM LÁTOTT NÁLAM SZEBBET :D Szegényt nagyon megsajnáltam akkor :D Há’ hol él ez?!

Amúgy nem hip hop party volt, hanem tuc-tuc, de ez is elment fél 3-ig, mivel akkor volt záróra. Utána az emberek lelépnek házibulizni, és nekünk is sikerült eljutni a sofőrünk házáig. Én hamar bealudtam, mivel tudtam, hogy másnap OC-s leszek, tehát allday-allnightban sz*pom a f@szt, csakhogy szépen magyarosan fejezzem ki magam (na meg nőiesen persze).

5-re aztán csak-csak hazakeveredtünk, 7-kor pedig már kelhettem is életem első OC-jére, tehát nyitástól zárásig jártam-keltem, áztattam a csülköm, sípoltam a hülyegyerekekre, csúszdánál indítottam… És ahhoz képest, hogy nem éppen voltam top állapotban, egész jól kibírtam a napot. Még egy kis hungarian madafaka welcome-partyra is futotta az este, na meg persze egy újabb erőgyűjtő alvásra a következő OC miatt. Ami meg ugye tegnap volt.

Tegnap nagyon rossz kislány voltam, vagy inkább csak egy szimpla degenerált, derékfájós anyóka. Kábé mindenbe belekötöttek: „ne támaszkodj az oszlopnak; ne tedd keresztbe a lábad üléskor (TILOS BAZDMEG) … Szóval tegnap hivatalosan is bunkónapot tartottam, ami végülis mára teljesedett ki. Tegnap konkrétan repültem haza. Ha még két perccel tovább kellett volna maradnom, tutira kinyírtam volna valamelyik supervisort, vagy alapjáraton olyan tettem volna, amit kurvára nagyon megbánnék. Még kábé én teszek szívességet, hogy a kérdezésem nélkül lifeguardoskodok, amikor már a hátam közepére se kívánom. Emberundorom is lett nap végére, szóval megkoronáztam a napot. Hállelujja.

Na ma meg aztán tényleg kiteljesedett az egész napocskám. Fél 9-re valami szekjuritis szarra kellett mennünk, de miért is ne hagytam volna otthon az egyik papírt, de hála a jó égnek most nem csak én balfaszkodtam, fuckyeah!

Rohanás vissza, na de szép is az élet, persze, hogy most romlik el a kártya. Hát akkor meg rohanás a Resort szekjuritis emberéhez, kártyacsere, aztán irány vissza. Persze addigra már busz sehol, és a következővel se mehettünk el, mert mi nem ahhoz a csoporthoz tartozunk (más kérdés, hogy befértünk volna -.-). Instrukció: hívjá’ taxit bazzeg!

Még szerencse, hogy nagy taxit rendeltek a többiek, így aztán mi előbb le tudtuk inteni és beszálltunk előbb, de azt hiszem mindenki jól járt. Aki meg rinyál, az megkereshet a 198-as szobában, rendbe rakom az elméjét.

Fél óra buszút, 1 óra várakozás és ennyi. Megint eltelt az egész délelőtt, a SZABADNAPOM délelőttje kábé a semmivel. És utána még net sem volt (előre is sorry, akinek mondtam, hogy tolhatunk skype-partyt). Volt most 1 óráig net, aztán most megint nincs, szóval nem tudom mire fog felkerülni ez a poszt. Akartam pedig gyereknapot tartani a csajoknak, azt mondták eljönnek meghallgatni hogy szkájpozom Apuval, annyira vicces :D Szóval Papesz van egy dumád, innen is üzenik a csajok. Hja, meg hogy jól nézel ki :D

Perpill tehát épp döglés van, nemsokára meeting (persze, hogy a szabadnapomon), aztán megpróbálok netet varázsolni. Tényleg nem egy sétagalopp ez az egész, és már várom, hogy visszamehessek a Crash Landing’sbe. Tényleg visszasírom. Majd írok a lifeguardos élményeimről egy másik posztban, csak még emésztgetem a dolgokat. Még tényleg örülhetek, hogy lyuk van a seggemen és perpill még elvagyunk (ismét sorry a „nőieskedésért”). Apropó ha már a lyukaknál tartunk (oh, ide hallom, ahogy röhögtök, neeeeem, most nem az. tényleg). Szóval kivetették a piercingemet és 1 napig nem volt benn. Megerőszakoltam végül a buli estéjén, próbáltam belerakni a piercinget, de nem szenvedek. Natika megválik piercingjétől… Nincs kedvem újraszúrni, most nyáron meg úgysem rakhatom be. Ez van, nagy változások történnek itt :)

Amint tudok jövök ismételten. Holnap OC, csütörtökön csak 4-re megyek melózni. És reménykedem, hogy visszakerülök a Crashbe… Ma minden kiderül. Lelkibazdmegolásnak vége, jó volt kiírni piciny bánatfoszlányaimat :D Bye :*

3 órával később…

HEYYYYYYY! Na most már jópár fokkal jobb a kedvem! :) Kiderült, hogy a cseh csajok is beszopták (na nekik is szánok majd egy részt a következő posztomban) a szekjuriti kárddal, mivel nem volt egy papírjuk már az irodában, mármint a másik városban és onnan kellett visszataxizniuk. Fejenként 25 dollár. Én 4-ből megúsztam háhá :D Na de nem ezért van jó kedvem ám!

Most volt egy meeting, találkoztunk a fő-fő menedzserrel, nagyon nagy arc! A lényeg, hogy mosolyogjunk, mert ezen múlik a borravaló. Ez volt a lényege a fél órának, ami persze igaz is. Az új menetrend szerint péntektől ismét a Crash-ban dolgozom, kajak sírni fogok! :D Mert a legjobb, hogy szabadnappal kezdek! Hát ez mekkora jóóóó má’! Szóval morzsolgassunk egy pár könnycseppet a lifeguardos hetemért (SE). Jó kis csapat leszünk, és legalább többet tudom használni a fuckin’ angoltudásomat :D Igen, a kedvenc szavam a FUCK.

FUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCK

És akkor ennek örömére most szépen szkájpolok. Hja, ezt a zenét küldöm minden lelkibazdmeggel és hasonló finomságokkal küzködő sors és nem sorstársamnak.

Everything’s gonna bealright! :)

RANDOM:

•          pénteken szabadnapom lesz, vuhúú
•         valaki elcserélte az egyetlen meleg pulcsimat (CampLeaderses). Szóval éljen a hidegség és esőség, én meg fagyjak szarrá
•          rohad a lábam a klórtól
•           finom a konzerv tészta
•           mi is fázunk
•           már csak 6 nap fizetésig
•          pénteken szabadnapom lesz, mondtam már?! :D
•          jövő csütörtökön is szabadnapom lesz :D
•           még mindig van egy beadandóm, amit meg kéne csinálnom…
•           hja és szabadnapom lesz pénteken! :D

Offoltam magam. Köszi, hogy olvastok, egy élmény amennyit kommenteltek! :D :D