Kaotikus állapotok...

"Kedves Én!

Az utóbbi napok felérnének úgy 5 egymást követő "Bari közttel", és bár az agyi kapacitásod is egy adag sütlkrumplihoz konvergál (legyen inkább hawaii melegszenyó - köszi Lajos! :)), még mindig van pár órád, hogy elkészülj."

Igen, megvoltak a kötelező, de inkább erősen ajánlott búcsúzások (akitől nem, attól hatalmas bicsi-bocsi, kiengesztelést megoldom! :)), búcsú-dumcsik, agymosások. Köszi! :)

A mai nap is egészen izgalmasan és kilométer-hiánytalanul telt... Időközben megjártam Győrt, hogy tegyek egy csodálatos vizsgát, aztán persze miért is ne szeressem a Volánt, hogy csak 8-kor megy buszom este... DE HÁT MIT ÉRDEKKKKEL?! Kevesebb, mint egy nap és Amerikában landolok. Mondjuk agyilag még marhára nem járok ott, tényleg felfoghatatlan, sőt, elég lazán kezelem egyesek szerint. Igen, izgulnom kéne, de inkább be vagyok sózva, szóval menjünk má'!

Na szóval mindenki nyugodjon le a picsába ne essünk pánikba, probléma megoldása folyamatban. Nagybőrönd kész, mérlegképes könyvelő állapotban... cöcöcö... 21.3 kg, egész jó vagyok! (azt hiszem megúszok egy reptéren idegeskedést, továbbá megoldottam a hova a francba dugjam a cuccaimat - ne a kabát zsebbe - kérdést is! - BÖRGII!)

Kézipoggyász még mindig kérdéses, de azt is mindjárt megoldom! Órák kérdése...

Van még másfél órám indulásig, próbálok felébredni agyban is, és tárolni az információkat. Próbálok átszellemülni japán turista-módba, mindent megörökítek, mert ha agyilag nem is, de fényképezőgéppel tudok fókuszálni, aztán egyszer csak eljut az agyamig is, hogy mi történik. Hja! Ha nagy utazásra készültek, soha, ismétlem: SOHA ne vizsgázzatok előtte nap. Agyf@sz.

Na nem rinyálok, megpróbálom feltalálni magam, alvásnak nincs értelme, majd a repcsin.

Hja, nem is említettem merre visz az szél! :D Szóval!

9.15-kor felszállok a Liszt Ferin, hogy aztán 1.50 alatt (hjé, egy laza VéPé-Győr táv! :D) megérkezzünk Düsseldorfba, ahol 2 órás bolyongás után felszállhatunk a Chicagoba indul gépre. Ottani idő szerint fél 3-kor, itteni szerint fél 10-kor landolunk. Lesz valami interjúskodás, ujjlenyomat, ami szintén beletellik még 2 órába. Aztán valahogy csoportba szerveződünk és filmbeli SÁRGA ISKOLÁS BUSSZAL (vuhúú) utazunk még kicsivel több, mint 3 órát WISCONSIN DELLS-be. Tehát ottani idő szerint úgy fél 9 - 9 magasságában már jó helyen leszek :)

Tehát a következő bejegyzés már a világ másik feléről jön! Valóra válik a nagy álom... :)

Tsók!

Ui.: Drága Kommentelő-Népség! Egy észrevételem lenne, hogy dobjatok már egy nevet is a komment végére, mert még mindig nem vagyok "látó", se egyéb misztikus lény, szóval nem tudom ki kicsoda :) Üzenem Floridának, hogy Floridával nem szolgálhatok, de lesz majd más! Bár ha jobban belegondolok...

FLORIDA